Ezer milliárd forintnál is több forog a hazai dohányiparban, Lázár holdudvarának legnagyobb örömére
Jó része azonban az államhoz kerül.
Jó része azonban az államhoz kerül.
Pörgethető rendszámtáblás éjszakai kamionok, bekamerázott illegális gyártósorok, haditechnikai szintű zavaróberendezések, több száz tonna dohány, nyolcszor annyi cigisdoboz, mint amennyit a NAV 2024-ben összesen lefoglalt – hatalmas szervezetet számolt fel az adóhatóság.
A kormány kiengedi az üzemanyagokra kivetett 3 százalékos kiskereskedelmi adót. De a jövedéki adót emeli.
Az idén júliusban mért inflációval megegyező mértékben, amit a kormány egy októberi adótörvény-módosítással tett lehetővé.
Szabadpiaci, tehát nem lakossági értékesítés esetében 11-23 százalékkal nő az energiatermékek jövedéki adója.
Az eredeti idei éves hiánycél 105,6 százaléka jött össze a költségvetésben fél év alatt, a megemelt deficitcélhoz képest 66,7 százalékon állt az egyenleg. A Pénzügyminisztérium szerint javulnak a költségvetési folyamatok. Ebből annyi látszik, hogy valamelyest kezdenek magukra találni a fogyasztásiadó-bevételek. A hevített termékek magasabb forgalma miatt nőtt a dohányáfa-bevétel, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig plusz 89 milliárd forintot hozott fél év alatt.
A világpiaci ártól függően a megfizetett adó 90 vagy 90,5%-át igényelhetik vissza a mezőgazdasági termelők.
A kormány az üzemanyagok adóit az egekig emelte, közben pedig árcsökkentést követel a kereskedőktől, és belengette az árstop ismételt bevezetését is.
A hétfői áremelés után csak Szlovákiában drágább a benzin, mint Magyarországon.
A jogszabály jövő nyártól megtiltotta volna a dohányzást mindenkinek, aki 2009-ben vagy azután született.
A lottón, kenón, puttón szerzett nyeremények után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni, továbbra sem kell reklámadót fizetni, bevezetik az e-nyugtát, jövőre indul az e-áfarendszer, nő a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg, kivezetik a közművezetékek adóját, és igent mondtak a globális minimumadóra is, de talán a legfontosabb, hogy valóban nem került bele az adócsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékról szóló rész.
A fuvarozók több pénzt igényelhetnek vissza az üzemanyagok jövedéki adójából. Illetve bevezetik a minimális szolgáltatási díjat, ami korlátozhatja a jelenleg nagyon olcsón dolgozó harmadik országos fuvarozók előnyét.
41 forinttal nő literenként a jövedéki adó, már erről beszél Hernádi Zsolt Mol-vezér is, de a kormány még rátesz a drágulásra.
Jövőre 20-30 százalékkal kellene emelni a közúti fuvarozás díjait, ez pedig már az inflációban is meglátszana. Ám egyebek közt az útdíjak emelése, a megbízók érdekei és a olcsó ukrán, török fuvarozók nehéz helyzetbe hozzák a hazai vállalkozókat.
Megszűnhet viszont egy különadó.
Erősödött a forint az euróhoz képest, így januártól alacsonyabb emelés lenne az indokolt.
A hatósági ár bevezetése – ahogy azt a közelmúlt történelme megmutatta – ellátási zavarokhoz vezetne. A kormány húzhatná még a jövedékiadó-emelést, de ahhoz konfrontálódni kellene Brüsszellel. A piaci folyamatok egyébként az árak csökkenése felé mutatnak.
Az olaj drágulása és a forint gyengülése miatt szálltak el a hazai üzemanyagárak. A januári drasztikus jövedékiadó-emeléssel együtt ez magasabb inflációt és ellátási zavarokat hozhat.
A Mol január 1-jétől csak a teljes, 41 forintos emelés felét érvényesítette, de most már kiadták az utasítást a maradékra is.